Ha már lúd, legyen kövér felkiáltással rövid távra neveztem a triatlon VB-n, és miután kiderült, hogy ingyé lehet indulni az aquatlon VB-n, természetesen ixeltem azt is a nevezési lapon...
Aztán felkészülésre persze nem jutott túl sok idő meg energia, így a tisztes helytállás volt a cél az utolsó napokban, miközben sorstársaimmal együtt egyre aggodalmasabb arccal nézegettük az időjárás előrejelzést. 10-15 fok, szél, eső: ennyit tudott felmutatni szeptember eleje, ami nem tűnt túl bíztatónak a versenyek előtt.
A magyar triatlonisták - velem együtt - persze optimisták voltak míg lehetett, és csak az utolsó napokban kezdődött a "kinek van egy kölcsönkérhető/megvehető/elcsórható neoprénje?" játék, amelybe én is beszálltam végül, bár nem nagy energiákkal.
A hétfői úszóedzésen aztán több raklapnyi kicsi/nagy/rövid/hosszú/búvár/szörfös, no és elvétve néhány profi triatlonos neoprént próbálgattak a jelenlévők, változó sikerrel. Én megállapítottam, hogy ha nem muszáj, nem veszek neoprént az úszáshoz, ebbeli reményeimet táplálta, hogy a vízhőfokot 18-19 fok közé becsülték még hétfőn is... (Sőt még a verseny reggelén is a "várható vízhőfok 18 fok" ékeskedett a verseny honlapon - No comment, kedves szervezők)
Nos, az elképzelésem (tudnillik hogy nem veszek neoprént) addig tűnt reálisnak míg kezemet szerda reggel a rajt előtt egy órával bele nem merítettem a vízbe - még inni is hideg volt. Közben bemondták hogy 14 fokos, a levegő se volt több - ezt neoprén nélkül nem lehet túlélni, gondoltam de nem volt sok idő a kesergésre mert közben ellőtték az első rajtot a fiataloknak (18-39 évig). Elborzadtam a három neopréntelen öngyilkosjelöltön, aztán irány a depó.
Kis gondolkodás után csak a futócipőmet helyezem le gondosan, és egyelőre nem vetkőzöm le (3/4 óra a rajtig), ezzel gyorsan végzek aztán csak bámészkodok. Óvatosan melegítgetek, nehogy megártson, végül a rajt előtt negyedórával rászánom magam a levetkőzésre, jé, neoprénben nincs is olyan hideg. A parton. Közben a komoly emberek (bolondok, bolondok mind!) becsobbannak melegíteni, én óvatosan karkörzök – szigorúan a szárazon.. 10 perc még, kiparancolnak a vízből mindenkit aztán bevonulunk a pontonra, én kábé utolsóként, nem is jut már hely, de azért csak betolakszok két spori közé, bevezényelnek minket a vízbe, asszta ez rettenet hideg... De nincs időm fázni, eszembe jut hogy a szemüveg még a homlokomra tolva, gyorsan gyorsan megigazítom és már megyünk is.
Mellettem kettővel Sáthy Pisti startol, megpróbálok beállni mögé, (sikerül is vagy 30 méterig :)) ahogy a fejem beteszem a vízbe elakad a lélegzetem - persze nem a meghatottságtól.. uhhh ez nagyon durva. Nomindegy, nincs idő rinyálni, próbálok találni valami sebességben testhezálló felvezetőt, közben küzdök az elemekkel de leginkább a saját neoprénemmel - olyan szoros az ujja hogy nem tudok rendesen előre nyúlni, ráadásul nagyon fárasztó is így úszni - no mindegy, közeledik az első bólya, lassan a táv felénél vagyunk. A lábam elgémberedett, a kézfejem fázik, az arcomra ráfagyott a mosoly, fáradok is, de a testemet legalább védi a ruha (meg az előrelátón felhalmozott zsírréteg) még van időm hogy két újabb emberről leszakadjak aztán ráfordulunk a célegyenesre... És végre a parton, az idő egész langyosnak tűnik, futás közben a neoprénem tépőzárjával küszködök elgémberedett ujjaimmal, de mire fölérek a depóba, lent van a derekamon, gyorsan leveszem aztán rövid küzdelem a cipőkkel és mehetünk.
Nyargalok a pályán, az első meg itt jön szembe, ez motorcsónakkal ment, vagy mi? Aztán jó száz méterre jönnek a többiek is, Pisti az első magyar, a 10. hely környékén (később kiderül, korcsoportjában a 6. - olimpiai pontszerző), meglepetésre utolérek pár embert - igaz engem is elhagynak néhányan, de sebaj, egész jól megy a futás, itt a fordító aztán gyerünk, vissza a kordonok közé, kiintekJudyéknak aztán a cél... Épp ideje, nem vagyok szokva ilyen sprintelős futásokhoz, levegő sehol, oldalam bejelez, de most már jelezhet, bent lihegek...
No, ez is megvolt, túléltük jöhet vasárnap a lényeg...
A célban Balogh Csabival, Bencével egyeztetünk, milyen volt, de semmi váratlan, nekik is hideg volt kihittevolna ;))
Az eredménylistát böngészve kiderül, Csabával nagyon egy tempót nyomtunk, azonos úszóidő mellett 3 másodperccel aláztam őt a futópályán, amit egy huszárosan gyors cipőfelvétellel nem csak ledolgozott, de győzelemre fordított :)))
Apdét: ja, a korcsoportombeli magyar indulók közt a dicső második helyet szereztem meg (5 indulóból), csak volt spuris társunkat, Ernőt engedtem magam elé udvariasan :)) - szóval ez egy dicső virtuális második hely... Sőt: hejj!
És végül az eredmények:
| Kat | Pos | First Name | Last Name | Time | Swim | T2 | Run |
| M40-44 | 26 | Gabor | Veres | 0:30:47 | 0:18:05 | 0:01:36 | 0:11:08 |
| M30-34 | 21 | Csaba | Balogh | 0:30:36 | 0:18:05 | 0:01:21 | 0:11:11 |
