Eddig a Szekszárd szóról jobbára a bor jutott eszünkbe, de mostantól a félmaraton, sőt az extrém-félmaraton kifejezés is betársulhat. Legalábbis akik vasárnap nekivágtak az 1. Borvidék félmaratonnak, sokáig emlékezni fognak rá.
A futhatatlan emelkedők, a kilátó kétszer, a futhatatlan lejtők. Ezek voltak a leggyakrabban emlegetett (szalonképes) jellemzők - a jó szervezés és gazdag befutócsomag mellett a hősök szájából elhanoztak.
Nem kevés spuris* nevet fedezhettünk fel a rajtlistán, és újabb jó példa volt a férfiúi lustaságra (vagy előrelátásra?) hogy mindannyian a női versenyben voltak érdekeltek.
Ha csak az időeredményeket nézi az ember, úgy gondolhatná, nem haltak bele lányaink a keménykedésbe, de ha a tabellán elfoglalt helyükhöz viszonyítunk és megtekintünk pár, a pályán készült képet, láthatjuk hogy nem mindennapi nehézségű pályát kellett teljesíteni.
Fruzsi a verseny vége felé összefoglalta érzéseit, íme az összefoglaló gyermeklelkeket-füleket sem sértő része: "!!!!!"
Nohát így.
És végül az eredmények:
| Név | Idő | Hely (absz) | Hely (Kat) |
| Bakó Mónika | 1.49.45 | 9 | 2 |
| Diószeghy Fruzsina | 1.52.03 | 10 | 6 |
| Gyurcsák Szilvi | 1.58.37 | 21 | 6 |
| Bakai Tímea | 2.03.07 | 29 | 17 |
| Árva Margó | 2.27.42 | 118 | 38 |
* és spuriközeli és barát-ismerős stbstbstb...
